A programban szereplő filmek közül a szervezők a legnagyobb figyelmet a "határon túli" szerb alkotásoknak szentelik, melyek alkotóik, vagy tematikájuk révén a határon túli közösségekhez kapcsolódnak ("verseny kategória", 11 ilyen alkotást mutatunk be). Ezeket a filmeket külön zsűri értékeli, s a legjobb alkotásokat díjazza. Ezek a filmek között legnagyobb számban a Budapesten készülteket találjuk. Magyarország fővárosában az utóbbi tíz-tizenöt évben kialakult egyfajta szerb kisebbségi filmes műhely, melynek hátterében részben Vujicsics Sztoján magyarországi szerb író-műfordító, művelődéstörténész állt. Figyelmének középpontjában a szerb kultúrtörténet és a mai szerb nemzetiségi kulturális produkció áll (pl. Vitkovics Mihály emlékezete, Szerbek Pest-Budán). Hasonló tematikus tendenciákat figyelhetünk meg a román televízió temesvári regionális és nemzetiségi stúdiójában készült szerb filmek esetében is (A költő örök ifjúsága). A közönség külön figyelmére számít a horvátországi Vihar Krajina felett című film, amely direkt módon szól a helyi lakosság sorsáról a Szerb Krajina 1995-ös bukásának idején és közvetlenül utána. A Szerb Köztársaság (Bosznia Hercegovina) filmes műhelyeit többek között az egyik legjobb alkotás - a 30 év magány fogja reprezentálni. Azok a filmek, amelyek nem kapcsolódnak a határon túli szerb közösségekhez, tematikájukban és kvalitásaikkal reményeink szerint elfogadható módon fogják reprezentálni a mai szerb dokumentumfilm-gyártást (kísérő program). Ezek között külön csoportot képeznek azok filmes beszámolók, melyek a mai ENSZ felügyelet alatt álló Koszovó-Metóhiában megmaradt szerb gettók életét mutatják be. Habár ez a tartomány hivatalosan Szerbia-Montenegróhoz tartozik, az itt élő szerbek sanyarú sorsa a lehető legrosszabb kisebbségi státusnak felel meg. A filmnapok tematikai fő profiljának megfelelően az anyaországból érkezett alkotások nagy része is néprajzi, demográfiai kötődésű. Ebbe a sorba illeszkedik Vladimir Perović Eltűnés című alkotása is, mely eddig sok nemzetközi filmfesztiválon szerepelt és talán a legnagyobb benyomást kelti a nézőben. A programban szerepel egy horvát vendég-film is a Kormorán-ijesztők (Branko Ištvančić, 1998-ban a legjobb horvát dokumentumfilm), mely kvalitásaival és mondanivalójával feltétlenül megérdemli, hogy bemutassuk a nagyérdeműnek. Ezen felül, témájuk és jellegzetességeik alapján a tájékoztató kategóriába soroltunk több régi és új beérkezett rövidfilmet. A jelentkezett filmeket zsűri válogatta és értékelte, melyet a filmnapok Szervező Bizottsága (elnök Predrag Lončarski) nevezett ki. Programon kívül, a Napok megnyitójaként bemutatjuk a szerbiai filmgyártás egyik legújabb és kedvező kritikát kapott játékfilm-alkotását Dél, délkelet címmel, Milutin Petrović rendezésében. A szervezők elképzelése szerint a dokumentumfilm napok célja a határon túli szerb filmalkotók ösztönzése, a köztük levő kapcsolatok kialakítása, valamint a szerb dokumentumfilm és a határon túli szerb társadalmi valóság filmes bemutatása a szélesebb közönség előtt. bővebb program: http://www.nemzetisegek.hu/index.php?owpn=51&hir_id=278